2007. február 15-én az egyesület műhelybeszélgetést rendezett „Vidékpolitika és az önkormányzati választások” címmel. Az elhangzottak alapján Glatz Ferenc, a Párbeszéd a Vidékért Egyesület elnöke összefoglalta a főbb megállapításokat és az egyesület ebből eredő feladatait. ––» részletek
2007. március 28-án a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetősége – Gőgös Zoltán államtitkár, Ficsor Ádám szakállamtitkár és Pásztohy András miniszteri biztos –, valamint Csikai Miklós az Agrárkamara elnöke felkereste Glatz Ferenc akadémikust, a Párbeszéd a Vidékért Egyesület elnökét. Glatz Ferenc elnök Bedő Zoltán akadémikussal, Ligetvári Ferenc akadémiai doktorral és Balogh Margit igazgatóasszonnyal együtt (a Párbeszéd Egyesület tagjaival) fogadta az FVM vezetőit. Az egyesület vállalta, hogy a magyar vidékpolitikát megalapozó EU- konform anyagokat véleményezi és tájékoztatja az FVM-t, hogy milyen formában, hogyan tudná elősegíteni a „felzárkózó vidék” esélyeinek növelését.––» részletek
2007. április 17-én a Párbeszéd a vidékért Egyesület vezetősége a Tisza menti önkormányzatok kérésére meghallgatta a Szövetség az Élő Tiszáért elnevezésű kezdeményezés képviselőit.
A megbeszélésen részt vevők közös véleménye: a vidékfejlesztési programok között a LEADER Program merőben új szemléletet hozott, mivel a vidékfejlesztést mint a közösség életének tudatos alakítását a polgárok közreműködésével képzelte el és elfogadta, hogy egy régió vagy megye átalakítását nem lehet kívülről és fentről meghatározni. Vitathatatlan: a helyi közösségek tudják legjobban, miként képzelik el a jövőjüket, mit és hol kell fejleszteni. Az uniós források megszerzéséhez a sikeresség egyik fontos záloga lehet, ha ezek a helyi közösségek, a települések vezetői, vállalkozói és civil szervezetei összefognak.
A Tisza mellett élő gazdálkodók, civil szervezetek, önkormányzatok felismerték az összefogás fontosságát és Nagykörű központtal létrehozták aSzövetséget az Élő Tiszáért, a helyi társadalom civil összefogásán alapuló szakmai szervezetet (egyesületet).
A Szövetség a tiszai ártér biológiai változatosságának megőrzését és növelését elősegítő ártéri tájgazdálkodási kezdeményezéseket hálózati koordinátorként kívánja összefogni. Célja továbbá a Tisza mentén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, a helyi gazdaság megerősítése, az árvízi és környezeti biztonságának növelése, valamint a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása.
2007. május 17-én az egyesület „Város-falu-tanya” címmel Lajosmizsén rendezett tudományos, szakmapolitikai és gyakorlati kérdéseket érintő, egyesületi közgyűléssel egybekötött műhelyvitát. Glatz Ferenc, az egyesület elnökének és Bányai Gábor Bács-Kiskun megyei közgyűlési elnök megnyitója után előadást tartott Kolber István, az NFÜ fejlesztési államtitkára, Ficsor Ádám, az FVM szakállamtitkára és Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója. A vitához felkért hozzászóló volt: Zombor Gábor Kecskemét, Nógrádi Zoltán Mórahalom, Baksy András Lajosmizse és Csáki Béla Fülöpjakab polgármestere. A tanácskozást a város–vidék (kisváros, falu, tanya) kapcsolatok jobbítását célzó ajánlások közös megfogalmazása zárta.
2007. június 18-án, Debrecen Glatz Ferenc, a Párbeszéd a Vidékért Egyesület elnöke a Helyi Vidékfejlesztési Iroda hajdúsági vezetőiével és kistérségi koordinátorral tárgyalt. A megbeszélés főbb következtetéseit lásd ––» részletek
2007. második félévében – együttműködve az MTA–MEH megállapodás keretében folyó kutatási feladattal – megkezdődött a „Zöldenergia-program” átgondolása, a lehetséges feladatok számbavétele. A téma felelőse Kóródi Mária.
Az egyesület megállapítása szerint a megújuló energiával kapcsolatos kérdéskör megvitatása tudományos, politikai és gazdasági szempontból egyaránt rendkívül fontos és aktuális. A jelenleg hasznosított megújuló energiaforrások 90%-a két forrásból származik az EU-ban: A 90% kétharmada biomassza (főként fa), egyharmada vízenergia. Magyarországon a megújuló energiaforrások 90%-a biomassza. A biomassza megújuló, de kimeríthető erőforrás. Energiaforrásként való felhasználása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében pozitív, egyéb területeken (pl.: biodiverzitás, talajhasználat, vízhasználat stb.) új környezeti és társadalmi gondok kialakulását generálhatja.
A vizsgálat célja Magyarország természeti adottságainak karbantartása, az adottságok hasznosítása és a keletkező károk mérséklése. Részkutatást igényel annak vizsgálata, hogy milyen összefüggés jelentkezik a vízgazdálkodás és a megújuló energiaforrások között, különös tekintettel a zöldenergiára (biomassza).
A főbb megállapítások, amelyeket a zöldenergia (biomassza) tematika kidolgozása során figyelembe kell venni:
- Az EU célkitűzései 2020-ig (és ezen belül 2010-ig)
- Magyarország adottságai (8 millió tonna kukorica, ebből 5millió tonna szükséges takarmányként, marad átlagban 3 millió tonna energetikai célokra; a 2010. évi 10%-os zöldenergia hányadhoz kb. 1 millió tonna kukorica használandó fel; magyar munkaerőt foglalkoztat, biztonságpolitikai stabilitást növeli a vidékfejlesztési program szerves része lehet; a feldolgozó kapacitást alaposan monitorozni kell és javaslatot megfogalmaznia a fejlesztésre; a talajadottságokat és a talajgazdálkodási feltételeket, öntözési igényeket pontosan meg kell határozni; az élelem és energiatermelés konfliktusait fel kell mérni
- Harmónia a különböző típusú megújuló energiaforrások (víz, szél, biomassza) között. Harmónia a hagyományos és a megújuló energiaforrások és energiatermelés között.”