Műhelybeszélgetés a Helyi Vidékfejlesztési Iroda debreceni és hajdúsági vezetőivel
2007. június 17., Debrecen

A vidékpolitika a vidéki térségekre irányuló politikai aktivitások összessége. Az ipari-technikai forradalom (informatika, elérhetőség, tömegkommunikáció) most teszi lehetővé, hogy a vidéki térségekben a történelem során először a városi településekhez hasonló életminőséget éljenek meg az emberek. Ez hajtja az Európai Uniót – és a természeti környezet védelmének és az egészséges életvitelnek támogatása –, hogy aktív vidékpolitikára ösztönzi a kormányokat. A vidékpolitika egy adott időszakra a kormányzatok, önkormányzatok, civilmozgalmak kiemelt politizálási szempontja. – Kormányzati szinten Európában a mezőgazdálkodási tárcák koordinálják a vidéken aktív önkormányzatok, civilszervezetek együttműködésével. Ennek szellemében a kormányzatok mindenhol partnerséget keresnek a tudományos-szakmai értelmiséggel, a helyi társadalom különböző képviselőivel. És mindenütt megindult a törekvés olyan országos fórum teremtésére (Vidékpolitikai, vidékfejlesztési tanácsok), amelyik a kormány, illetve a parlamenti pártok partnere, tanácsadója. A Helyi Vidékfejlesztési Irodákat – a kormányzati felelősség és kötelezettség értelmében – a kormány működteti, irányítja, de törekszik arra, hogy az Irodák a helyi társadalom egészének érdekeit, ne csak a mindenkori kormányzati koalíciók érdekeit jutassák kifejezésre.

            1.) Az Irodákat az alulról szerveződő politizálás intézményeinek tekinthetjük. Egyetértés van a tekintetben, hogy az eddig a politikai pártokra és a polgármesterekre épülő helyi közéletben új tényezőt jelenthetnek. Ehhez viszont szükséges lesz a jogosítványok tisztázása.
            2.) Az Irodákkal szemben – az irodavezetők beszámolója szerint - máris az a vád, hogy a kormánykoalícióhoz közel álló, vagy nyíltan amellett politizáló személyek kaptak megbízást. Véleményünk szerint: nem lehet megállapítani, hogy ez a vád illetve minősítés igaz-e vagy sem. De a jó vidékpolitikai teljesítménynek nem feltétlenül akadálya, ha valaki korábban akár az egyik akár a másik kormánykoalícióhoz közel álló közéleti személyiség. A kérdés: alá tudja-e rendelni pártérzelmeit vagy korábbi elkötelezettségét a vidékpolitikai szakmai érdekeknek. Kérdés: lehet-e a vidékpolitika a konszenzusra képesség szakpolitikai tevékenység? Egy év múlva már mérhető lesz, hogy vajon az Irodák képesek-e pártpolitikai elkötelezettségtől függetlenül tevékenykedni vagy sem. Az Irodákban van félelem, hogy a kormányzat túlpolitizálja az Iroda-szervezetet. Ennek hangot is adnak.
            3.) A vidéki térségekben – az irodavezetők szerint is – erős az elfordulás a pártoktól. Még a pártok helyi holdudvarai is összeszűkültek. Sajnos ez általában a közéleti passzivitáshoz is vezet. Az Irodák és a vidékpolitika – ez lenne a kívánság – lehet egy új közéleti aktivitás szervezője is.
            4.) A helyi fejlesztések (beruházások) jelentős része – az irodavezetők, de a vidékpolitikai egyéb fórumok szerint is - megkérdőjelezhető. Ennek egyik oka: a helyi közélet „polgármester-túlsúlyos”. A polgármesterek és a helyi pártlobbik köré csoportosuló vállalkozók érdekei határozzák meg, hogy milyen helyi beruházásokra adnak be pályázatot és milyen építkezéseket indítanak. A polgármestert támogató helyi vállalkozók érdekei és nem a község érdeke határozza meg a fejlesztéseket. Fordítva kellene mindennek történnie: a község érdekében álló beruházásokhoz szerezni – esetleg nem is helyi – vállalkozókat.
Az Irodák egyik szerepe – szerintünk – éppen az lehetne, hogy a helyi fejlesztési politikába beleszóljanak.
            5.) Minden kistérségben – ez a Párbeszédért program egyik első javaslata volt – ki kell alakítani a Kistérségi Vidékfejlesztési Tervet. (Jelenleg – az irodavezetők szerint - semmi térségi tervszerűség nem érvényesül a fejlesztésekben. A tervszerűség hiánya, a jelenlegi anarchia, elvtelen osztogatás és értelmetlen beruházások közmondásosak a vidéki emberek körében. Ez az elvtelenség és tervszerűtlenség mintegy lehetővé is teszi a korrupciót és annak elfogadását a helyi lakosság részéről. A „Kádár-rendszer iránti nosztalgia” – az irodavezetők szerint is - nem a kádári politika, hanem a beláthatóság iránti nosztalgia.)
            6.) Ki kell építeni a Kistérség Vidékfejlesztési Tanácsát. Ez a helyi demokratikus önkormányzatiság új fóruma lehet. Ahol a kistérségi tervet kialakítják, végrehajtását folyamatosan értékelik. Ezek a Tanácsok biztosíthatják az egyes községek közötti  összehangolást sőt a tapasztalatátadást. A Tanácsban a községi önkormányzatok, a területfejlesztésben illetékes helyi értelmiségiek, szaktisztviselők kapjanak helyet. A Tanács legyen a helyi Irodák legitimációját és tudásbázisát biztosító intézmények.
            7.) A Tanács illetve az Iroda jogosítványait mihamarabb rögzíteni szükséges. Legyen döntési lehetősége a terület(vidék)fejlesztési állami pénzek felett és legyen véleményezési joga minden a kistérségek igazgatási-gazdasági-kulturális-infrastrukturális fejlesztésről.
            8.) Szükségesnek látszik az országgyűlés által kiküldött Nemzeti Vidékpolitikai Tanács felállítása, amelynek előkészítését a 2005–2006. évben a helyi közéletben figyelemmel kisérték. A Tanács létrehozásának előkészítését 2005-ben – az irodavezetők és a vidékpolitikai fórumokon elhangzott vélemények szerint is – a vidéki közéleti fórumokon úgy fogták fel: az országos politikai végre foglalkozik a „vidékkel”. Országos híre volt annak is, hogy többpárti konszenzus készül e téren. Azt, hogy a politika elhallgatott a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról, úgy értékelik, hogy ez 2005-ben csak választási fogás volt. A Tanács létrehívása új politizálási módot is jelentene, nem csak a politika tematikájának módosítását. A Tanácsot a parlamenti képviselők, a tudomány, a szakhivatalnokok alkotnák. Viszonya a mindenkori kormányzathoz hasonló volna, mint a Kistérségi Vidékfejlesztési tanácsok viszonya a helyi polgármesterekhez, községi önkormányzatokhoz.
            9.) Induljon minél előbb elektronikus folyóirat (WEB-lap) és később papír-folyóirat is, amely a 167 Irodára, illetve a Tanácsokra építve a vidékpolitika kérdéseivel, tapasztalatátadással, tematikus vitákkal, európai tapasztalatok kritikai tárgyalásával, az országos politika vidéki kihatásaival foglalkozna. A folyóirat (WEB-lap) legyen közvéleményformáló, magyarázza meg a magyar társadalomnak, miért kell a következő években Európában és Magyarországon aktív vidékpolitikát folytatni, mi ennek a közhaszna és miért közügy a vidékpolitika.